A magyarokat tényleg boldogabbá teszi a gyerek, és az is kiderült, hogy miért

A világ 22 országának szülői körében végeztek gigantikus kutatást amerikai tudósok, akik azt szerették volna kideríteni, hogy a gyerekek születése pontosan milyen hatással van szüleik boldogságérzetére, és miért van az, hogy egyes országokban a gyermekes szülők boldogabbnak vallják magukat a gyermekteleneknél, míg máshol ez éppen fordítva van. A 22 ország között ott voltak a magyar szülők is.

A kutatókat nem az érdekelte, hogy egymáshoz képest mennyire boldogok az amerikai vagy a magyar felnőttek, hanem csak azt vizsgálták, hogy a gyerekszületés mit változtat az egyes országok felnőttjeinek boldogságérzetén. Így pedig gyorsan kiderült, hogy míg az összes vizsgált ország közül éppen Amerikában lesznek a legboldogtalanabbak a gyerekkel megáldott szülők, addig vannak országok, ahol a születés növeli a család felnőttjeinek boldogságérzetét.

Míg Ausztráliában és Nagy-Britanniában a szülés, ha nem is annyira, mint Amerikában, de inkább boldogtalanná tesz, addig Magyarországon vagy Norvégiában éppen hogy boldogabbá.

Az eltérő tendenciák okait könnyű lenne a nemzeti karakter valamilyen jellegzetességére visszavezetni, individualista angolszászokat szembeállítva az egyénre kevésbé koncentráló kontinentális európaiakkal, az amerikai kutatók azonban ennél precízebb okot kerestek. A vizsgált országok társadalmainak számtalan változóját összevetették a gyermekáldás boldogságra gyakorolt hatásával.

Vajon a családok mérete befolyásolja a szülői boldogságot? A nem tervezett gyerekek száma? A kutatók gyorsan rájöttek, hogy nincs ilyen kapcsolat.

Ezek után azt vizsgálták meg, hogy vajon a gyermekvállalás költségei, amelyek nemcsak a direkt anyagi kiadások, hanem az idő és energia, amit egy szülőnek a gyerekére kell szánnia, kapcsolatban van-e az egyes országok szülőinek boldogságérzetével. Ezért megnézték, hogy mi a helyzet az vizsgált országokban az olyan kormányzati intézkedésekkel, amelyek így vagy úgy a szülői lét könnyítését célozzák.

Mennyi időre lehet gyesre menni? Mennyi pénzt ad közben az állam? Hány nap szabadságot és betegszabadságot lehet kivenni évente? Mennyibe kerül egy kisgyerek eltartása az átlagbérhez viszonyítva? Mennyire flexibilisen kezelik a munkahelyek a szülői igényeket? Az így kapott eredményeket súlyozták a GDP-vel és a termékenységi rátával, hogy ne egy ország relatív gazdagsága legyen a döntő, majd kiszámolták a végeredményt. Ami, a kutatókat is meglepve fekete-fehéren azt bizonyította, hogy ott teszi boldogtalanabbá a szülőket a gyermekvállalás, ahol az állam sehogy, vagy alig csökkenti a terheiket. És hogy ez anyák és apák esetében pont ugyanúgy igaz.

Mindennek tetejébe pedig az is kiderült, hogy az állami családsegítő intézkedések – szemben korábbi hipotézisekkel – egyáltalán nem járnak együtt a gyermektelen felnőttek boldogságérzetének csökkentésével. Az amerikai kutatók eredményei szerint az ilyen intézkedések a társadalom egészének boldogságérzetét növelik, miközben persze a gyermeket vállalókét az átlagnál jobban.

További érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a gyermeket vállaló szülők anyagi támogatása kevesebbet javít a boldogságérzetükön, mintha az állam inkább a szülői feladatok és a munkavállalás koordinálásában segít. Különösen az anyák esetében van ez így, az apák boldogsága valamivel jobban nő az egyszerű pénzbeli juttatásoktól, mígy az anyákon inkább a több szabadnap segít. (Slate, via CCF)

Forrás: 444.hu

 

top